A felmérések szerint a gyermek születése jelentős kiadást jelent a családok számára, ami visszafogja a gyermekvállalási kedvet is. A gyermekvállalás két oldalon is problémát okoz a családoknak, egyrészt a megnövekvő kiadások, másrészt a kieső bevételek felől. A kiadások a szükséges kelléke, az orvosi ellátás, stb beszerzése jelenti, míg a bevételi oldalon az anyag kiesése a munkaerőpiacról, amit a gyermektámogatási rendszerek csak részben kompenzálnak. Természetesen az elmúlt évek családpolitikája ezen a helyzeten sokat javított, és ez meg is látszik a statisztikákban, azonban az anyagi biztonság még mindig befolyásoló tényező a gyermekvállalási kedv kapcsán.
Ugyanakkor tisztán kell látni a szakértők szerint, hogy a fiatalok – részben a társadalom által támasztott – túlzott elvárásokat kötnek a gyermekvállaláshoz és túlzott költségekbe verik magukat. A „megfelelő” anyagi háttér megteremtése közel sem kötelező a gyermekvállaláshoz, azonban a fogyasztó kultúra szorosan ráfonódik a gyermekvállaláshoz is. Ami túlzott elvárásokat és kiadásokat jelent.
A fogyasztó kultúra és a globalizáció nyomása nem csak a fogyasztási javakban de például a névadási szokásokban is jelentkezik. Ez ugyanakkor hátrányos jelenség, hiszen Magyarország népesség csökken, a társadalmi reprodukcióhoz nélkülözhetetlen a megfelelő gyermekvállalás, ami gátol a gyermekvállaláshoz kötődő fogyasztó társadalmi szemlélet.
A gyerekek megszülettek az 50-es években is, amikor a társadalmi helyzet sokkal rosszabb volt, akárcsak az anyagi biztonság. A mai fiatalok túl akarják biztosítani gyermeküket, ami nem csak a születendő gyermekre nézve lehet hátrányos, de össztársadalmi szempontból is kedvezőtlen.
