esotanc bejegyzései

MNB: akár több száz magánbefektető veszíthetett jogosulatlan forex szolgáltatók ügyletei miatt

Csak az utóbbi másfél évben a jegybank 7 jogosulatlan online devizakereskedési szolgáltatóval (forex-kereskedő) és közvetítőikkel szemben hozott felügyeleti intézkedést, a devizaügyletek több száz magánbefektetőt érinthettek, akik akár több százmillió forintot is veszíthettek – mondta az Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője az MTI-nek adott interjúban.

Binder István felhívta a figyelmet, hogy a magyar tevékenységre vonatkozóan engedéllyel, regisztrációval nem rendelkező jogosulatlan szolgáltatók, illetve a bejelentés hiányában működő közvetítők általában a magyar befektetők által nem azonosítható – leginkább offshore hátteret vagy kapcsolati partnert és valótlanul hosszú időtávra visszanyúló szakmai múltat, növekedési potenciált megjelölve – magyar nyelvű honlapokat működtetnek, kifejezetten magyar befektetői kört megcélozva.
A befektetőktől jellemzően készpénzben (elektronikus úton), az adófizetéssel és pénzmosás megelőzésével kapcsolatos előírásokat mellőzve veszik át a befektetésre szánt összegeket. Sok esetben pedig a cégek valótlanul azt állítják, hogy külföldi felügyeleti hatósági engedéllyel, regisztrációval rendelkeznek – tette hozzá.
A szóvivő hangsúlyozta: a veszteségeket növelheti, hogy az amúgy is rendkívül kockázatos forex ügyleteknél a jogosulatlan forex szolgáltatók gyakran magas tőkeáttételes üzleti ajánlatokat kínálnak, csak az elérhető nyereséget ecsetelve. Például 50-100-szoros tőkeáttétel esetén egy dollárral ötven-száz dollár árfolyamváltozására lehet fogadni, kedvezőtlen árfolyammozgás esetén viszont az ügyfél nemcsak a teljes elhelyezett tőkéjét veszítheti el, hanem még pótfedezetet is kérhetnek tőle.
További kockázat, hogy ezen ügyletekre nem terjed ki semmilyen állami, vagy jogszabályi rendelkezésen alapuló egyéb befektető-védelmi garanciarendszer. Miközben számos jogosulatlanul tevékenykedő forex társaság százmillió forintos összegeket gyűjt össze, a befektetők az általuk átadott pénzösszegek egy részére, vagy egészére vonatkozó igényüket jogvita esetén utólag nem tudják sikerrel érvényesíteni, már csak azért sem, mert e jogosulatlan társaságoknál jellemző a nyilvántartások, kimutatások hiánya, s a közvetítőrendszer dokumentálatlan kapcsolati hálója. Az esetlegesen más országban felügyeleti engedéllyel, regisztrációval rendelkező forex társaságok esetében is körülményes lehet a jogérvényesítés, mivel az azzal kapcsolatos eljárásokat gyakran az adott állam jogrendje alapján, annak nyelvén kell lefolytatni – jegyezte meg Binder István.
Az MNB részéről 2015 végén összességében mintegy 50 piacfelügyeleti eljárás volt folyamatban, amelyek többségében az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenységek, így például jogosulatlan befektetési szolgáltatási, illetve közvetítői tevékenység gyanúja miatt indultak. A jegybank piacfelügyeleti vizsgálatainak száma idén tovább nőtt.
Binder István felidézte, hogy a 2015 vége óta hatályban lévő jogszabályi szigorítások alapján a jegybank immáron 2 milliárd forint bírságot is kiszabhat a cégekre, illetve a sokszor offshore hátterű jogosulatlan szolgáltató tevékenységét segítő – jellemzően magyar – magánszemélyekre is akár 100 millió forint bírságot szabhat ki. Az MNB a közelmúltban több alkalommal alkalmazta is ezeket az új szankcionálási eszközöket – fűzte hozzá.
A szóvivő az MTI kérdésére elmondta azt is, hogy az MNB várakozásai szerint a Brexit nem jár érdemi hatással a jogosulatlan forex társaságok tevékenységére, mivel azok aktivitását elsősorban az alacsony kamatkörnyezet, az ügyfelek könnyű elérhetősége az online csatornákon és a “csábító” marketing határozza meg.
(MTI)

Csökkent júliusban az euróövezet gazdasági teljesítménye

A Brexit következményeivel szembeni ellenállásra utaló módon a vártnál kevésbé, de másfél éve a legalacsonyabb szintre csökkent az euróövezet júliusi összetett beszerzésimenedzser-indexének (BMI) előzetes érétke – derül ki a londoni Markit Economics pénteken közzétett felméréséből.

Az euróövezeti feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) előzetes júliusi értéke kisebb lett a vártnál és az előző havinál, a szolgáltatóipari kissé csökkent az előző havihoz képest de jobb lett a vártnál, csakúgy, mint a két adatsor egyesítésével képzett összetett BMI.
A feldolgozóipari BMI 51,9 pontra csökkent júliusban az előző havi 52,8 pontról. Elemzők 52,0 pontot vártak.
A szolgáltatóipari BMI 52,7 pontra, 18 havi mélypontra csökkent 52,8 pontról, szemben az 52,5 pontos várakozással.
Az összetett BMI 18 havi mélypontnak számító 52,9 pont lett júliusban, alacsonyabb az előző havi 53,1 pontnál, de magasabb a várt 52,5 pontnál.
A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált gazdasági ágazat teljesítményének a növekedését, 50 pont alatti értéke csökkenését jelzi.
Az euróövezeti gazdaság meglepő ellenállást tanúsított a Brexit-szavazás és az újabb franciaországi terrortámadás következményeivel szemben – kommentálta a tanulmány megállapításait Chris Williamson, a Markit vezető közgazdásza. A gazdasági teljesítmény lényegében nem változott, ami visszafogott, de viszonylag stabil 1,5 százalékos éves GDP-növekedésre enged következtetni a régióban.
Különösen bíztatóak a foglalkoztatás javulásának a jelei. A vállalatok felvételi kedvét – elsősorban Németországban – úgy tűnik egyelőre egyáltalán nem befolyásolja a Brexit-szavazás által keltett piaci bizonytalanság.
A szolgáltató ágazat kilátásairól alkotott üzleti bizalom azonban másfél éve a legalacsonyabb szintre csökkent, ami viszont egyértelműen a brit kilépés feltételezett politikai és gazdasági következményeihez köthető.
A gazdaságpolitikai döntéshozók számára megnyugtató lehet a beszerzésimenedzser-indexek viszonylagos stabilitása közvetlenül a Brexit-szavazást követően, a gazdasági növekedés változatlanul vontatott üteme azonban bőven hagy lehetőséget találgatásra az EKB esetleges későbbi gazdaságösztönző intézkedéseiről – mondta Chris Williamson, a Markit vezető közgazdásza.
(MTI)

Gazdálkodjon Puerto Rico-ban!

A Puerto Rico társasjátékkal Ön is kipróbálhatja, milyen lehetett az első telepesek helyzete, amikor az amerikai földrész meghódítása után gazdálkodásba kellett kezdeniük. A játék során választhat: kereskedő vagy hajókapitány, netán termelő bőrébe szeretne bújni, hogy a fordulókban minél több pénzre, és ezzel nagyobb vagyonra tegyen szert. A purto ricoi pénz neve a játékban duplon, a győzelmi pontokat pénzre, vagyis duplonra váltják a játék során, és az a játékos nyer, akinek a legtöbb duplonja van.

A pontokat termeléssel, épületek építésével vagy Európába történő kereskedelem révén szerezhetjük, és az nyer, aki a legjobb stratégának bizonyul. Gazdálkodjon Puerto Rico-ban! bővebben…

Hiányosságokat tárt fel a számvevőszék két állami társaság ellenőrzésekor

Hiányosságokat tárt fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) két állami tulajdonú társaság ellenőrzésekor – közölte a szervezet az MTI-vel csütörtökön.

Az ÁSZ a Kiving Ingatlangazdálkodó és Beruházás-szervező Kft.-t és a Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt.-t ellenőrizte 2011-2014 közötti időszakra.
A Kiving Kft. ellenőrzése során az ÁSZ számos szabálytalanságot tárt fel Hiányosságokat tárt fel a számvevőszék két állami társaság ellenőrzésekor bővebben…

Belső forrásokat kell használni a gazdaság fejlesztésére

A nemzetgazdasági miniszter szerint az elkövetkező időszakban egyre inkább a saját, belső források felé kell fordulni, ezeket kell használni a gazdaság növekedéséhez. Varga Mihály a tusnádfürdői szabadegyetem csütörtöki kerekasztal-beszélgetésén azt mondta: örülnek, ha kapnak külső, uniós támogatást, de ezek kötött források.

A miniszter kitért arra, hogy jelenleg a bruttó hazai terméknek a 6 százalékát adják uniós fejlesztési források és 4-4,5 százalékot a hazai belső források. Kitért arra, hogy a kormány iparfejlesztési, elektro-mobilitást segítő programot fogadott el, sokat várnak az otthonteremtési programtól, s komoly forrásokat szánnak a turizmus fejlesztésére. Az uniós támogatásból kiszorult, de fejleszteni kívánó cégeknek indították el a nagyvállalati beruházási programot, amelynek első eredményei nagyon kedvezőek, több mint 500 új munkahelyet hoztak létre – közölte Varga Mihály.
Rámutatott: a magyar gazdaságpolitika tudatosan törekszik arra, hogy az adósságot csökkentse, egyre kisebb legyen az államháztartás hiánya, és a bevételek is beérkezzenek az államháztartásba. Kitért arra is, hogy Magyarországon az államadósság mértéke a bruttó hazai termék (GDP) 80 százaléka felett volt 2010-ben, most 75 százalék, jövőre pedig tovább csökkentenék az arányt. “Jelentős eredmény, hogy egyre kevésbé vagyunk kiszolgáltatva a külföldi hitelezőknek” – hangsúlyozta a miniszter.
Az adókat csökkenteni kell, jövőre mérséklődik az internet, az éttermi szolgáltatások és az alapvető élelmiszerek áfa-kulcsa – emelte ki a miniszter.
Szatmáry Kristóf miniszteri biztos kiemelte: az uniós források döntő jelentőségűek voltak a magyarországi és az erdélyi fejlesztéseknél. Ugyanakkor fel kell tenni a kérdést, ha egyszer kizárólag hazai forrásból kell a gazdaságfejlesztést menedzselni, vajon milyen lehetőségek lesznek.
Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke azt mondta: az anyaország gazdasága olyan fejlődési fázisba lépett, hogy a belső pénzügyi egyensúly megteremtése után a határon túli közösségek támogatására is van forrás. Példaként hozta a délvidéki, és kárpátaljai fejlesztési programokat, majd reményét fejezte ki, hogy előbb-utóbb Erdélyre is sor kerül. Fontos, hogy az erdélyi magyarság a szülőföldjén maradva fejlődhessen és ne vándoroljon el – hangsúlyozta.
Az uniós források lehívásában Románia nem áll túl jól, noha elég nagy keret állna rendelkezésre fejlesztésekre – emelte ki. Szólt arról is, hogy még mindig nehéz a megfelelő önrészt biztosítani, különösen a kis- és középvállalkozásoknak (kkv).
Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója arról beszélt, hogy Románia nem szeret eladósodni, ezt a román kormányok “tartják” is, adósság rátája a legalacsonyabbak között van Európában. Ehhez szükség van ugyanakkor egy nagyon erős pénzügyi szektorra is. Úgy vélekedett, ha az adózási fegyelem javulna, Romániában is lehetnének alacsonyabbak az adók.
Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora kiemelte: Románia az első negyedévben az unió legnagyobb gazdasági növekedését tudta felmutatni. Ugyanakkor az elmúlt öt évben a kkv-knak csupán a 10 százaléka tudott növekedni. Úgy vélekedett, Székelyföldön sokszor “maga az ötlet” hiányzik.
Polacsek Csaba, PriceWaterhouseCoopers igazgatója azt mondta pénz, hitel van, a bankok “úsznak” a forrásban. Befektetésre váró tőke is bőven rendelkezésre áll, ugyanakkor nincs megfelelő projekt. Ennek okát a megfelelően képzett munkaerő hiányában látta.
Balog Ádám, az MKB elnök-vezérigazgatója rámutatott: olyan likviditásbővítés történt, hogy kétszer-háromszor több forrás van most a gazdaságban világszerte, mint a válság előtt. Véleménye szerint elérhető és hatékony forrásokat kell biztosítania az államnak, de figyelni kell arra is, hogy a vállalkozásoknak küzdeniük kelljen a növekedésért, és ne kényelmesedjenek el.
(MTI)

Májusban csökkent az euróövezet ipari termelése

Májusban az elemzői várakozásokat meghaladó mértékben csökkent az előző havihoz képest az ipari termelés az euróövezetben.

Májusban szezonális kiigazítással 1,2 százalékkal csökkent az euróövezet 19 tagállamának ipari termelése és 1,1 százalékkal az Európai Unió 28 tagállamáé az előző havihoz képest – közölte szerdán az EU hivatalos statisztikai hivatala, az Eurostat.
Áprilisban az euróövezetben 1,4 százalékkal, az EU-ban 1,5 százalékkal nőtt az ipari termelés az előző havihoz képest.
Az egy évvel korábbihoz képest az euróövezetben 0,5 százalékkal, az Európai Unióban pedig 1,1 százalékkal nőtt az ipari termelés az idén májusban.
A Reuters hírügynökség által készített felmérésben elemzők az euróövezet ipari termelésének 0,8 százalékos havi csökkenését és 1,4 százalékos éves emelkedését jelezték májusra.
Az euróövezet ipari termelésének májusi 1,2 százalékos havi csökkenése elsősorban az energiatermelés 4,3 százalékos esésére vezethető vissza, de nagyban hozzájárult a tőkejavak termelésének 2,3 százalékos csökkenése is. A tartós fogyasztási cikkek termelése 1,4 százalékkal, a félkész termékeké 0,4 százalékkal, a nem tartós fogyasztási javaké 0,1 százalékkal csökkent.
Az Európai Unió ipari termelésének havi 1,1 százalékos májusi csökkenéséhez az energiatermelés 3,3 százalékos, a tőkejavak termelése 2,0 százalékos, a tartós fogyasztási javak termelése 0,5 százalékos visszaeséssel járult hozzá.
Az ipari termelés az előző havihoz képest a legnagyobb mértékben Hollandiában csökkent májusban, 7,8 százalékkal. Portugáliában 4,4 százalék, Görögországban 4,3 százalék, Romániában 4,0 százalék volt a havi csökkenés.
Litvániában 3,9 százalékkal, Lettországban 2,4 százalékkal, Szlovéniában 0,6 százalékkal, Máltán 0,3 százalékkal nőtt az ipari termelés az idén májusban az áprilisihoz képest.
Az euróövezet ipari termelésének májusi 0,5 százalékos éves növekedéséhez az alapanyagok és a nem tartós fogyasztási javak termelése egyaránt 0,8 százalékos növekedéssel járult hozzá. A tőkejavak termelése 0,3 százalékkal nőtt, az energiatermelés pedig 1,1 százalékkal, a tartós fogyasztási javak termelése 0,9 százalékkal csökkent.
Az Európai Unióban az ipari termelés 1,1 százalékos éves növekedése elsősorban a nem tartós fogyasztási javak termelésének 1,5 százalékos növekedésnek volt tulajdonítható. A tőkejavak termelése 1,0 százalékkal, az alapanyagok és a tartós fogyasztási cikkek termelése 0,8 százalékkal nőtt. Az energiatermelés 2,0 százalékkal csökkent.
A legnagyobb éves növekedést az ipari termelésben Szlovákiában regisztrálták májusban, 6,0 százalékot. Írországban 5,8 százalékkal, Lettországban 5,1 százalékkal, Szlovéniában 5,0 százalékkal nőtt az ipari termelés. A legnagyobb csökkenés, 3,7 százalékos Máltán volt, illetve 3,3 százalék Bulgáriában és 2,4 százalék Portugáliában.
Magyarországon az Eurostat adatai szerint májusban 0,6 százalékkal csökkent az ipari termelés az áprilisihoz képest, amikor viszont 5,4 százalék volt a havi növekedés. 2015 májusához képest az idén májusban 4,2 százalékkal nőtt Magyarország ipari termelése, áprilisban pedig 5,2 százalék volt az éves növekedés.
(MTI)

NAV: augusztus végéig tart a nyári ellenőrzéssorozat

A turisták által kedvelt üdülőhelyeken, vendéglátóhelyeken, strandokon, nyári fesztiválokon, szabadtéri rendezvényeken, szállásadóknál, rendezvényszervezőknél, tüzépeken is lehet számítani a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársaira munkaidőn kívül és hétvégén is, a július elejétől augusztus végéig tartó nyári országos ellenőrzések során.

A NAV szerdai tájékoztatása szerint a vizsgálandó vállalkozások célzott kiválasztását kockázatelemzés alapozza meg. Az online pénztárgépet használók közül az ellenőrök jellemzően azoknál jelennek meg, ahol az előzetes elemzések alapján vélhetően valami nincs rendben.
A nyugtaadást az ellenőrök táblagéppel kontrollálják, az online pénztárgépbe beütött adatok és a vásárlók számának összevetésével. A tabletes lekérdezéssel távolról követhető a nyugtaadás, és ahol a revizorok rendben találják az adatokat, nem végeznek próbavásárlást – közölte az adóhatóság.
A vásárokon, kitelepüléseken a helyszíni tapasztalatok alapján választják ki a revizorok, kiket kell ellenőrizni.
Az előzetes kockázatelemzés után az idén is megjelennek a NAV munkatársai a belvárosi vendéglátóhelyeken, szórakozóhelyeken, a Balaton környékén a szolgáltatóknál és kereskedőknél. Az ellenőrzések kiterjednek az elektronikus kereskedelemre, a közösségi szolgáltatásokra is.
Az egész nyáron át tartó ellenőrzéssorozatban kiemelt figyelmet kapnak Budapesten és a Balaton környékén azok a szállásadók, akik akár egy napra, akár egész nyárra szobát adnak ki – hangsúlyozták a közleményben.
A NAV szakemberei egyebek között azt vizsgálják, hogy a kereskedők, szolgáltatók adnak-e szabályos bizonylatot, online pénztárgépeiket megfelelően használják-e, a vállalkozások bejelentik-e alkalmazottaikat – különös tekintettel a nyári szezonban munkát végző diákokra -, és a kereskedők számot tudnak-e adni áruik eredetéről.
(MTI)

Lemondott a szlovén pénzügyminiszter

Személyes okokra hivatkozva lemondott szerdán Dusan Mramor szlovén pénzügyminiszter – közölte honlapján a Delo című szlovén napilap.

“Visszatérek tanári munkámhoz. Boldog vagyok, hogy Szlovénia visszanyerte pénzügyi függetlenségét, és 25 ezer új munkahely létesült” – mondta a távozó miniszter a balközép kormánykoalíciót vezető Miro Cerar szlovén miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A 64 éves Dusan Mramon 2014 óta vezette a pénzügyi tárcát. Hivatali ideje alatta a szlovén költségvetési hiány az európai uniós határ, a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá esett, míg az ország gazdasági aktivitása javult, a bankszektor pedig stabilizálódott. A tervek szerint a költségvetési hiány az év végéig a GDP 2,2 százalékára, 2020-ra pedig nullára csökken. Lemondott a szlovén pénzügyminiszter bővebben…

Kössön lakossági vagyonbiztosítást!

A biztosítótársaságok kínálatában a vagyonbiztosítások kiemelt helyen szerepelnek, és a lakossági keresettségük is egyre nagyobb. Ez nem véletlen. A lakosság körében is egyre nagyobb szerepet játszik a megszerzett vagyon védelme, ahogy ingóságaink értéke is nő. Lakásunk berendezése, elektronikai berendezéseink már olyan magas értéket képviselnek, amelyeket vagyonbiztosítással is védünk. Kössön lakossági vagyonbiztosítást! bővebben…

Hitelminősítők: van esély a felminősítésre!

A jó makrogazdasági mutatók, a stabil költségvetési helyzet miatt várható, hogy a Fitch után a Moody’s is felminősíti a magyar államadós-besorolást, így befektetésre ajánlott kategóriába kerülhet az ország, azonban nem biztos, hogy ez már most pénteken megtörténik az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint felminősíti a Moody’s Magyarországot, azonban kérdés, hogy ez pénteken megtörténik, vagy csak a következő felülvizsgálatkor, ami novemberben esedékes. A szakértő felidézte, hogy amikor a hitelminősítő pozitívra változtatta a magyar osztályzat kilátását tavaly novemberben, úgy fogalmazott, fontos a GDP-arányos államadósság trendszerű csökkenése és az alacsony költségvetési hiány, ami teljesült az utóbbi időszakban. Emellett folytatódik a gazdasági növekedés, ami bár lassulhat az uniós források hiányában, a folyó fizetési mérleg többlete továbbra is nagyon magas – tette hozzá.
Elmondta, a Brexitet követően a forint nem gyengült sokat, jól átvészelte a turbulenciát, az állampapír-hozamok pedig jelentősen esetek. Ez részben annak is köszönhető, hogy egyes piaci szereplők felminősítést várnak – jegyezte meg.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a magas folyó fizetési mérlegtöbblet, a rendkívül jó költségvetési helyzet, és a stabil növekedés az elmúlt egy-két évben mind abba az irányba mutatnak, hogy Magyarország a Moody’s-tól is megkapja a befektetésre ajánlott kategóriát. Szintén emellett szól, hogy a fiskális lazítás – amit általában nem néznek jó szemmel a hitelminősítők – nem veszélyezteti a költségvetési célokat, sőt, a GDP-növekedés élénkítését célozza – mondta. A pozitív előjeleket szaporítja az elemző szerint, hogy a Moody’s június végén pozitív előjellel látta el a teljes magyar bankrendszer adósbesorolását, már a Brexit-referendum eredményének ismeretében.
Ezzel szemben szerinte a másik serpenyőben mégis a Brexit szerepel jelentős súllyal, főként az elhúzódó politikai és gazdasági bizonytalanság tovagyűrűző hatása miatt, valamint az, hogy az idei első negyedévben a magyar gazdaság messze a várakozások alatt teljesített. További érv a felminősítés ellen Virovácz Péter szerint, hogy a Moody’s csupán 2015 novemberében látta el pozitív kilátással a magyar adósosztályzatot, és a hitelminősítők jellemzően legalább egy évet várnak a pozitív kilátás és a felminősítés között. Ugyanezt az elvet követte a Fitch is, aki májusban elsőként befektetésre ajánlott kategóriába emelte Magyarországot – jegyezte meg az elemző.