esotanc bejegyzései

Emelkedik az arany és az ezüst világpiaci ára

Újra emelkedik az ezüst és az arany ár a világpiacon. Az idei évben az arany világpiaci ára húsz százalékkal emelkedett az idei évben. Egy uncia ára jelenleg 1325 dollár.

Azok a felvásárlók, akik az év elején kezdtek aranyba, vagy ezüstbe fektetni jól időzítettek. 2015 decemberére az arany ára 40 százalékkal volt alacsonyabb, mint a 2011-es csúcs idején. De az idei év elején olyan gyorsan emelkedtek a nemesfém árak, amelyre utoljára 1980-ban volt példa.

Az ezüst még ennél is jobban teljesített. Az idei évben negyven százalékos emelkedést könyvelhetett el, mostani ára 19 dollár unciánként. Mostanra az ezüst árának emelkedése meglátszik az ékszerpiacon is, hiszen az ezüst ékszerek és medálok ára jelentősen emelkedett a nyersanyag drágulása miatt.

Miért emelkedik az arany és az ezüst ára?

Mindkét nemesfém ára a világpiaci trendek bizonytalanságának köszönhetően emelkedik. A befektetők minden miatt aggódnak. Elég csak a politikai kockázatokat említeni, mint amilyen a Brexit, vagy az előttünk álló amerikai elnökválasztás.

A Kínai gazdaság gyengébb teljesítménye és adósságállomány szintén aggasztó tünet. Éppen ezért a befektetők a lokális piacoktól inkább a globális piacok felé mozdultak el.

Jövőre felfuthatnak a beruházások az elemzők szerint

Az idei visszaesés után jövőre nőhetnek érdemben a beruházások az uniós források lehívásának gyorsulása, a lakásépítések meredek felfutása, új autóipari beruházások, és az állami beruházások növekvő volumene, valamint az idei alacsony bázis miatt – kommentálták az MTI-nek nyilatkozó szakértők a friss beruházási statisztikai adatokat.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek elmondta, az uniós források jelentős szűkülése és a tavalyi magas bázis okozta a 20,3 százalékos éves visszaesést a második negyedévben a beruházásokban. Erre utal az is, hogy a költségvetési szférában nagyon jelentősen, több mint 50 százalékban estek vissza a beruházások – tette hozzá. A komolyabb uniós programokkal összefüggő területeken, mint a szennyvíztisztítás, hulladékgazdálkodás, út-vasútrekonstrukciók és honvédelmi beruházások estek vissza nagy mértékben – fejtette ki. Jövőre felfuthatnak a beruházások az elemzők szerint bővebben…

A diákmunka feltételeit szeptember elsejétől a szövetkezeti törvény szabályozza

A diákmunka vállalásánál a foglalkoztatás szabályait szeptember elsejétől már nem a Munka törvénykönyve, hanem a szövetkezeti törvény tartalmazza.

A Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Diákész) korábbi közlése szerint az iskolaszövetkezetek és diákok közötti munkaszerződések megszűnnek, és a feleknek új, személyes közreműködésről szóló megállapodásokat kell kötniük. A diákmunka feltételeit szeptember elsejétől a szövetkezeti törvény szabályozza bővebben…

Nem lesz nagy forgalom ma a tőzsdén

Alacsony forgalmú napra számítanak az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) hétfőn.

Ballai Zoltán, a Raiffeisen Bank üzletkötője felidézte, hogy Angliában nincs kereskedés, és lényeges makroadatok sem várhatók.
Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a brit tőzsde zárva tartása miatt szintén alacsony forgalom várható, de pozitív tartományban indulhat a kereskedés Európában.
Kifejtette: szeptember 1-én lépnek életbe az MSCI negyedéves átrendezésének megfelelő indexsúlyok, addig várhatóan viszonylag kevés magyar impulzus befolyásolja a kereskedést.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 45,85 pontos, 0,17 százalékos csökkenéssel, 27 733,77 ponton zárt pénteken. A részvénypiac forgalma 4,2 milliárd forint volt. A Mol 5 forinttal, 0,03 százalékkal 17 280 forintra csökkent, 1,1 milliárd forintos forgalomban.    Az OTP-részvények ára 4 forinttal, 0,06 százalékkal 7204 forintra erősödött, forgalmuk 2,1 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama nem változott, 435 forintot ért a részvény, forgalma 121,1 millió forint volt. A Richter-papírok árfolyama 45 forinttal, 0,80 százalékkal 5566 forintra esett, a részvények forgalma 719,9 millió forintot ért el.

 

Megéri a jobb minőségű matracokat választani!

Abban mindenki egyetért, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás kiemelkedő fontosságú a napi teljesítmény, tanulás, munka, stb. érdekében. Ahhoz, hogy alvásunk pihentető legyen szükséges a megfelelő alvást biztosító ágybetét, matrac. Egyrészről e tekintetben szerencsénk van, hiszen ma matracok széles skálájából választhatunk, ám másrészt éppen ez a sokféleség nehezíti meg a választást.

A megfelelő matrac kiválasztása szempontjából érdemes utána olvasni, hogy mely matractípusokat ajánlják a szakemberek, jelen esetben az ortopéd szakorvosok, és melyek kerülését javasolják inkább. Megéri a jobb minőségű matracokat választani! bővebben…

Hirtelen vészhelyzetek – megoldás szakemberekkel!

Mindennapi monoton életünkbe időnként befurakodnak az olyan kellemetlenségek, mint a csőtörés, egyik vagy másik háztartási gép elromlása. Vannak olyan helyzetek, amikor már nem tudunk a javítás mellett dönteni, bármennyire is szeretnénk, a ráfordított költség nem hoz olyan élettartam-növekedést, amely megérné. Ilyenkor jön a döntés, új gépekre van szükségünk. Hirtelen vészhelyzetek – megoldás szakemberekkel! bővebben…

Hárommilliárd forint adót Svájcban fizetett be a Tesco

Hárommilliárd forint adót nem Magyarországon, hanem Svájcban fizetett be a Tesco áruházlánc – írta keddi számában a Magyar Idők.

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) hívta fel a lap figyelmét arra, hogy elérte a 160 milliárd forintot a Tesco Svájcban fenntartott fióktelepéhez kihelyezett készpénzállománya, amelyet a gyakorlat szerint a hazai szállítók hiteleznek meg kamatmentesen a vállalatnak. Az ebből származó pénzügyi eredmény 16,6 milliárd forint volt, amely után a multinacionális társaság 1,5 százaléknyi nyereségadót fizetett Svájcban, a magyarországi 19 százalékos közteher helyett. Az ebből származó adómegtakarítás hazánkban elérte a hárommilliárd forintot 2015-ben.
Bubenkó Csaba, a szakszervezet vezetője a Magyar Időknek azt mondta, hogy a Tesco eredményessége jelentősen javult tavaly, a vállalat 13,2 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta 2015-öt, ebből a fizikai dolgozóknál végrehajtott béremelés kevesebb mint 2,5 milliárd forintba került.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Tescónál évek óta tart az elvándorlás, a teljes munkaidős dolgozói állomány öt év alatt 4500 fővel csökkent a láncnál úgy, hogy az áruházlánc eladásai folyamatosan nőttek.
(MTI)

A brüsszeli elutasítás ellenére is csökken az internet áfája

A brüsszeli elutasítás ellenére csökkenti a kormány 2017 januárjától az internet-szolgáltatás áfáját – írta a Világgazdaság kedden a témáért felelős Digitális jólét program titkárságának tájékoztatására hivatkozva.

A lap felidézte, hogy az Európai Bizottság elutasította Magyarország kérését az áfacsökkentéssel kapcsolatban.
A kormány azonban kitart, a Világgazdaság cikke szerint arra alapoznak, hogy Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek azt írta, támogatja a kormány tervét, hogy lendületet adjon a digitalizációnak, hiszen ez egybevág Brüsszel szándékával.
A biztos ugyanakkor elismerte, hogy a hatályos uniós áfairányelv keretei között a kormánynak nincs lehetősége az internetáfa csökkentésére, de a bizottság rugalmasabb szabályokat szeretne.
A Digitális jólét program titkársága arra nem tért ki, hogy a kormány hogyan akarja január elejéig keresztülvinni szándékát, ha csúszik a szabálymódosítás.

(MTI)

Az IMF támadja Pikeryt világhírű könyvét

A francia származású közgazdász Thomas Pikerty világhírűvé vált könyvével, A Tőke a 21. században c. művel.

A könyv forradalmasította a közgazdaságtant, és a baloldali mozgalmaktól kezdve a New Yorki pénzügyi központokba is beszivárgott. A könyv ugyanis a modern kapitalizmus erőteljes bírálata.

Lényege, hogy gazdasági válságok idején a tőkével rendelkezők jövedelme erőteljesebben nő, mint azoké, akik munkából. A lényeget egy egyenlettel is le lehet írni, de a lényeg a következmény: a tőkejövedelem gyorsabban nő, mint a gazdaság, enne pedig az lesz a következménye, hogy akik rendelkeznek tőkével, ami lehet ingatlanok, vagy éppen értékpapírok formájában, azok nagyobb ütemben fogják növelni a jövedelmüket, mint azok, akik munkából próbálnak meg megélni.

Társadalmi szinten ez pedig azt eredményezi, hogy a gazdagok még gazdagabbak lesznek, és növekednek a társadalmi egyenlőtlenségek. Pikerty elmélete szerint a világháborúk idején a rendszer némileg lenullázódik, és a társadalmi egyenlőtlenségek azért nem olyan élesek, mert a II. világháború óta még nem telt el elég idő.

Nos ezt az elméletet támadja most egy IMF-es fiatal közgazdász, aki azt állítja utánajárt Pikerty elméletének és számokkal tudja cáfolni azokat. Szerinte a fenti állítást a számok nem támasztják alá. Ugyanakkor az elmélet alapjait, vagyis a egyenlőtlenség növekedését maga a cáfoló sem cáfolja, csak annak magyarázatában talált hibát.

Pikerty a kritikára egyelőre nem reagált.