Gazdaság kategória bejegyzései

A gazdagság színei

A gazdagság színei

A gazdagságnak sok színe van, a pénz mélyzöldétől a siker ragyogó aranyáig. De bármilyen színű is legyen a gazdagság, úgy tűnik, mindig boldogságot hoz.

A zöld szín és a pénz mindig összefügg egymással. Azt mondják, hogy a zöld a pénz színe, mert ez a gazdagság és a jólét színe. Ezért látunk sok zöldet a bankokban és a pénzintézetekben.

Az arany a gazdagság és a siker másik színe. Ez a luxus és a gazdagság színe. Amikor látunk valakit, aki arany autót vezet vagy arany ékszert visel, tudjuk, hogy jól megy az életben.

A lilát évszázadok óta a jogdíjjal, a gazdagsággal és a luxussal társították. A lila színt gyakran a hatalommal, a nemességgel és a gazdagsággal társítják.

Mik a szegénység színei és miért?

Erre a kérdésre nincs egyetlen válasz, mivel a szegénység sokféleképpen megnyilvánulhat szerte a világon. Azonban néhány általános szín, amely összefüggésbe hozható a szegénységgel, a barna, szürke és fekete. Ezek a színek képviselhetik azt a szennyeződést, koszt és sötétséget, amely a szegénységben való élethez köthető.

forrás: szinkodok.hu

Jelentős kiadással jár a gyerekszületés

A felmérések szerint a gyermek születése jelentős kiadást jelent a családok számára, ami visszafogja a gyermekvállalási kedvet is. A gyermekvállalás két oldalon is problémát okoz a családoknak, egyrészt a megnövekvő kiadások, másrészt a kieső bevételek felől. A kiadások a szükséges kelléke, az orvosi ellátás, stb beszerzése jelenti, míg a bevételi oldalon az anyag kiesése a munkaerőpiacról, amit a gyermektámogatási rendszerek csak részben kompenzálnak. Természetesen az elmúlt évek családpolitikája ezen a helyzeten sokat javított, és ez meg is látszik a statisztikákban, azonban az anyagi biztonság még mindig befolyásoló tényező a gyermekvállalási kedv kapcsán.

Ugyanakkor tisztán kell látni a szakértők szerint, hogy a fiatalok – részben a társadalom által támasztott – túlzott elvárásokat kötnek a gyermekvállaláshoz és túlzott költségekbe verik magukat. A „megfelelő” anyagi háttér megteremtése közel sem kötelező a gyermekvállaláshoz, azonban a fogyasztó kultúra szorosan ráfonódik a gyermekvállaláshoz is. Ami túlzott elvárásokat és kiadásokat jelent.

A fogyasztó kultúra és a globalizáció nyomása nem csak a fogyasztási javakban de például a névadási szokásokban is jelentkezik. Ez ugyanakkor hátrányos jelenség, hiszen Magyarország népesség csökken, a társadalmi reprodukcióhoz nélkülözhetetlen a megfelelő gyermekvállalás, ami gátol a gyermekvállaláshoz kötődő fogyasztó társadalmi szemlélet.

A gyerekek megszülettek az 50-es években is, amikor a társadalmi helyzet sokkal rosszabb volt, akárcsak az anyagi biztonság. A mai fiatalok túl akarják biztosítani gyermeküket, ami nem csak a születendő gyermekre nézve lehet hátrányos, de össztársadalmi szempontból is kedvezőtlen.

 

Drogéria a világhálón – az online kereskedelem bővül

Egyre nagyobb méreteket ölt hazánkban is a kereskedelem, forgalma eddig soha nem látott magasságokban van, és a karácsonyi szezon még ezután indul be igazán. A kereskedelem szektorán belül a kiskereskedelem és az online kereskedelem forgalma is jelentős. A szektor ugyanakkor munkaerőhiánnyal küzd.

Az utóbbi években jelentősen megnövekedett az online kereskedelmi forgalom, a fogyasztók egyre nagyobb mértékben vásárolnak az internetes webáruházakból. A szektort eleinte csak az ajándékok, könyvek vásárlásra jellemezte, mára ez teljesen átalakult és a forgalom széleskörűvé vált: vagyis ma jellemzően bármit beszerezhetünk online felületeken keresztül: kutyatápot, autógumit, elektronikai cikkeket, és egyre divatosabbak az online drogériák kínálatai is, mint a borotvahab, a pelenka, a borotva, a hajfesték vagy épp  a tampon beszerzése internetes vásárlás keretében. Szakértők szerint két éven belül, vagyis 2020-ra az online kereskedelem forgalma elérheti akár az ezermilliárd forintot is, ami jelentős részesedést jelent a kereskedelem egészének forgalmából.

Az építőipar bővülésével jelentősen növekedik a tartós fogyasztási cikkek forgalma is, amelyek az újonnan épült lakások otthonteremtéséhez szükségeltetik. Összességében a korábban elhalasztott fogyasztások most érzékeltetik a hatásukat, ami a magyar gazdaság erősödését mutatja.

Mivel tudnak többet az online webáruházak, mint a szokványos üzletek?

Ha egy „sima” üzletet szeretnénk létrehozni, az rengeteg macerával jár. Először is üzlethelységet kell vásárolni, vagy bérelni. Ezután eladókat és alkalmazottakat kell felvennünk és biztosítani nekik a munkát és a fizetést. Webáruházkészítés, online kereskedelem esetében ezek mind elmaradnak! Az üzlethelység helyett itt egy online felület megvásárlására vagy bérlésére lesz szükség, esetleg egy kisebb raktárra, melybe tárolhatjuk az árut. Mivel az üzlethelység nem szükséges, megússzuk annak fenntartását, rezsijét és bérlését is. Eladók helyett csak egy rendelésfelvevő személyre lesz szükségünk.

Az Online áruház nagy előnye, hogy akárkit, akármikor elérhetünk vele! Főleg, ha egy keveset költünk a reklámokra is! Hiszen gondoljunk csak bele, amíg van egy üzletünk, azt jórészt az környéken élők ismerik. Nem fog 500 km-ről elutazni senki azért, hogy tőlünk vásároljon. Viszont, ha egy webáruházunk van, akkor már van arra esélyünk, hogy az ország másik feléről érkezzenek a vásárlók.
És hogy hogyan lehet minél több emberrel megismertetni újonnan nyíló webáruházunkat?

A Keresőoptimalizálás és az online marketing költségei vagy egyszeri, de nagyobb összeget jelentenek, vagy kisebb összegeket, ilyenkor pedig célszerű egy moderátor személyzetet kialakítani.
Egy hírlevél, vagy egy célzott Facebook kampány, illetve a Google hirdetések garantálják az új vásárlókat. Sokkal több embert érhetünk el így, mint egy személytelen plakáttal, vagy szórólappal. Költséghatékonyabb és célozottabb, hiszen ezek a hirdetések olyan emberekhez jutnak el, akiket biztosan érdekel a webáruházunk kínálata.

Jövőre felfuthatnak a beruházások az elemzők szerint

Az idei visszaesés után jövőre nőhetnek érdemben a beruházások az uniós források lehívásának gyorsulása, a lakásépítések meredek felfutása, új autóipari beruházások, és az állami beruházások növekvő volumene, valamint az idei alacsony bázis miatt – kommentálták az MTI-nek nyilatkozó szakértők a friss beruházási statisztikai adatokat.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek elmondta, az uniós források jelentős szűkülése és a tavalyi magas bázis okozta a 20,3 százalékos éves visszaesést a második negyedévben a beruházásokban. Erre utal az is, hogy a költségvetési szférában nagyon jelentősen, több mint 50 százalékban estek vissza a beruházások – tette hozzá. A komolyabb uniós programokkal összefüggő területeken, mint a szennyvíztisztítás, hulladékgazdálkodás, út-vasútrekonstrukciók és honvédelmi beruházások estek vissza nagy mértékben – fejtette ki. Jövőre felfuthatnak a beruházások az elemzők szerint bővebben…

A diákmunka feltételeit szeptember elsejétől a szövetkezeti törvény szabályozza

A diákmunka vállalásánál a foglalkoztatás szabályait szeptember elsejétől már nem a Munka törvénykönyve, hanem a szövetkezeti törvény tartalmazza.

A Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Diákész) korábbi közlése szerint az iskolaszövetkezetek és diákok közötti munkaszerződések megszűnnek, és a feleknek új, személyes közreműködésről szóló megállapodásokat kell kötniük. A diákmunka feltételeit szeptember elsejétől a szövetkezeti törvény szabályozza bővebben…

Az IMF támadja Pikeryt világhírű könyvét

A francia származású közgazdász Thomas Pikerty világhírűvé vált könyvével, A Tőke a 21. században c. művel.

A könyv forradalmasította a közgazdaságtant, és a baloldali mozgalmaktól kezdve a New Yorki pénzügyi központokba is beszivárgott. A könyv ugyanis a modern kapitalizmus erőteljes bírálata.

Lényege, hogy gazdasági válságok idején a tőkével rendelkezők jövedelme erőteljesebben nő, mint azoké, akik munkából. A lényeget egy egyenlettel is le lehet írni, de a lényeg a következmény: a tőkejövedelem gyorsabban nő, mint a gazdaság, enne pedig az lesz a következménye, hogy akik rendelkeznek tőkével, ami lehet ingatlanok, vagy éppen értékpapírok formájában, azok nagyobb ütemben fogják növelni a jövedelmüket, mint azok, akik munkából próbálnak meg megélni.

Társadalmi szinten ez pedig azt eredményezi, hogy a gazdagok még gazdagabbak lesznek, és növekednek a társadalmi egyenlőtlenségek. Pikerty elmélete szerint a világháborúk idején a rendszer némileg lenullázódik, és a társadalmi egyenlőtlenségek azért nem olyan élesek, mert a II. világháború óta még nem telt el elég idő.

Nos ezt az elméletet támadja most egy IMF-es fiatal közgazdász, aki azt állítja utánajárt Pikerty elméletének és számokkal tudja cáfolni azokat. Szerinte a fenti állítást a számok nem támasztják alá. Ugyanakkor az elmélet alapjait, vagyis a egyenlőtlenség növekedését maga a cáfoló sem cáfolja, csak annak magyarázatában talált hibát.

Pikerty a kritikára egyelőre nem reagált.

Belső forrásokat kell használni a gazdaság fejlesztésére

A nemzetgazdasági miniszter szerint az elkövetkező időszakban egyre inkább a saját, belső források felé kell fordulni, ezeket kell használni a gazdaság növekedéséhez. Varga Mihály a tusnádfürdői szabadegyetem csütörtöki kerekasztal-beszélgetésén azt mondta: örülnek, ha kapnak külső, uniós támogatást, de ezek kötött források.

A miniszter kitért arra, hogy jelenleg a bruttó hazai terméknek a 6 százalékát adják uniós fejlesztési források és 4-4,5 százalékot a hazai belső források. Kitért arra, hogy a kormány iparfejlesztési, elektro-mobilitást segítő programot fogadott el, sokat várnak az otthonteremtési programtól, s komoly forrásokat szánnak a turizmus fejlesztésére. Az uniós támogatásból kiszorult, de fejleszteni kívánó cégeknek indították el a nagyvállalati beruházási programot, amelynek első eredményei nagyon kedvezőek, több mint 500 új munkahelyet hoztak létre – közölte Varga Mihály.
Rámutatott: a magyar gazdaságpolitika tudatosan törekszik arra, hogy az adósságot csökkentse, egyre kisebb legyen az államháztartás hiánya, és a bevételek is beérkezzenek az államháztartásba. Kitért arra is, hogy Magyarországon az államadósság mértéke a bruttó hazai termék (GDP) 80 százaléka felett volt 2010-ben, most 75 százalék, jövőre pedig tovább csökkentenék az arányt. “Jelentős eredmény, hogy egyre kevésbé vagyunk kiszolgáltatva a külföldi hitelezőknek” – hangsúlyozta a miniszter.
Az adókat csökkenteni kell, jövőre mérséklődik az internet, az éttermi szolgáltatások és az alapvető élelmiszerek áfa-kulcsa – emelte ki a miniszter.
Szatmáry Kristóf miniszteri biztos kiemelte: az uniós források döntő jelentőségűek voltak a magyarországi és az erdélyi fejlesztéseknél. Ugyanakkor fel kell tenni a kérdést, ha egyszer kizárólag hazai forrásból kell a gazdaságfejlesztést menedzselni, vajon milyen lehetőségek lesznek.
Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke azt mondta: az anyaország gazdasága olyan fejlődési fázisba lépett, hogy a belső pénzügyi egyensúly megteremtése után a határon túli közösségek támogatására is van forrás. Példaként hozta a délvidéki, és kárpátaljai fejlesztési programokat, majd reményét fejezte ki, hogy előbb-utóbb Erdélyre is sor kerül. Fontos, hogy az erdélyi magyarság a szülőföldjén maradva fejlődhessen és ne vándoroljon el – hangsúlyozta.
Az uniós források lehívásában Románia nem áll túl jól, noha elég nagy keret állna rendelkezésre fejlesztésekre – emelte ki. Szólt arról is, hogy még mindig nehéz a megfelelő önrészt biztosítani, különösen a kis- és középvállalkozásoknak (kkv).
Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója arról beszélt, hogy Románia nem szeret eladósodni, ezt a román kormányok “tartják” is, adósság rátája a legalacsonyabbak között van Európában. Ehhez szükség van ugyanakkor egy nagyon erős pénzügyi szektorra is. Úgy vélekedett, ha az adózási fegyelem javulna, Romániában is lehetnének alacsonyabbak az adók.
Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora kiemelte: Románia az első negyedévben az unió legnagyobb gazdasági növekedését tudta felmutatni. Ugyanakkor az elmúlt öt évben a kkv-knak csupán a 10 százaléka tudott növekedni. Úgy vélekedett, Székelyföldön sokszor “maga az ötlet” hiányzik.
Polacsek Csaba, PriceWaterhouseCoopers igazgatója azt mondta pénz, hitel van, a bankok “úsznak” a forrásban. Befektetésre váró tőke is bőven rendelkezésre áll, ugyanakkor nincs megfelelő projekt. Ennek okát a megfelelően képzett munkaerő hiányában látta.
Balog Ádám, az MKB elnök-vezérigazgatója rámutatott: olyan likviditásbővítés történt, hogy kétszer-háromszor több forrás van most a gazdaságban világszerte, mint a válság előtt. Véleménye szerint elérhető és hatékony forrásokat kell biztosítania az államnak, de figyelni kell arra is, hogy a vállalkozásoknak küzdeniük kelljen a növekedésért, és ne kényelmesedjenek el.
(MTI)

Hitelminősítők: van esély a felminősítésre!

A jó makrogazdasági mutatók, a stabil költségvetési helyzet miatt várható, hogy a Fitch után a Moody’s is felminősíti a magyar államadós-besorolást, így befektetésre ajánlott kategóriába kerülhet az ország, azonban nem biztos, hogy ez már most pénteken megtörténik az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint felminősíti a Moody’s Magyarországot, azonban kérdés, hogy ez pénteken megtörténik, vagy csak a következő felülvizsgálatkor, ami novemberben esedékes. A szakértő felidézte, hogy amikor a hitelminősítő pozitívra változtatta a magyar osztályzat kilátását tavaly novemberben, úgy fogalmazott, fontos a GDP-arányos államadósság trendszerű csökkenése és az alacsony költségvetési hiány, ami teljesült az utóbbi időszakban. Emellett folytatódik a gazdasági növekedés, ami bár lassulhat az uniós források hiányában, a folyó fizetési mérleg többlete továbbra is nagyon magas – tette hozzá.
Elmondta, a Brexitet követően a forint nem gyengült sokat, jól átvészelte a turbulenciát, az állampapír-hozamok pedig jelentősen esetek. Ez részben annak is köszönhető, hogy egyes piaci szereplők felminősítést várnak – jegyezte meg.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a magas folyó fizetési mérlegtöbblet, a rendkívül jó költségvetési helyzet, és a stabil növekedés az elmúlt egy-két évben mind abba az irányba mutatnak, hogy Magyarország a Moody’s-tól is megkapja a befektetésre ajánlott kategóriát. Szintén emellett szól, hogy a fiskális lazítás – amit általában nem néznek jó szemmel a hitelminősítők – nem veszélyezteti a költségvetési célokat, sőt, a GDP-növekedés élénkítését célozza – mondta. A pozitív előjeleket szaporítja az elemző szerint, hogy a Moody’s június végén pozitív előjellel látta el a teljes magyar bankrendszer adósbesorolását, már a Brexit-referendum eredményének ismeretében.
Ezzel szemben szerinte a másik serpenyőben mégis a Brexit szerepel jelentős súllyal, főként az elhúzódó politikai és gazdasági bizonytalanság tovagyűrűző hatása miatt, valamint az, hogy az idei első negyedévben a magyar gazdaság messze a várakozások alatt teljesített. További érv a felminősítés ellen Virovácz Péter szerint, hogy a Moody’s csupán 2015 novemberében látta el pozitív kilátással a magyar adósosztályzatot, és a hitelminősítők jellemzően legalább egy évet várnak a pozitív kilátás és a felminősítés között. Ugyanezt az elvet követte a Fitch is, aki májusban elsőként befektetésre ajánlott kategóriába emelte Magyarországot – jegyezte meg az elemző.

 

Varga Mihály: a munkaerőhiány nem gátolhatja a gazdasági növekedést

A kormány határozott lépéseket tesz azért, hogy a Magyarországon egyre inkább tapasztalható munkaerőhiány ne legyen akadálya a gazdasági növekedésnek – nyilatkozta az MTI-nek a nemzetgazdasági miniszter.

Varga Mihály elmondta: a rövid távú munkaerőpiaci prognózis keretében megkérdezett vállalkozások negyede jelezte, hogy bizonyos munkapozíciók betöltésekor munkaerőhiánnyal szembesül. A hazai munkaerőpiacra leginkább az jellemző, hogy egyes ágazatokban és szakmaterületeken jelent növekvő gondot a munkaerőhiány – tette hozzá. Varga Mihály: a munkaerőhiány nem gátolhatja a gazdasági növekedést bővebben…