kiemelt címkével jelölt bejegyzések

Gazdaság, Hírek

Jövőre felfuthatnak a beruházások az elemzők szerint

Hozzászólás

Az idei visszaesés után jövőre nőhetnek érdemben a beruházások az uniós források lehívásának gyorsulása, a lakásépítések meredek felfutása, új autóipari beruházások, és az állami beruházások növekvő volumene, valamint az idei alacsony bázis miatt – kommentálták az MTI-nek nyilatkozó szakértők a friss beruházási statisztikai adatokat.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek elmondta, az uniós források jelentős szűkülése és a tavalyi magas bázis okozta a 20,3 százalékos éves visszaesést a második negyedévben a beruházásokban. Erre utal az is, hogy a költségvetési szférában nagyon jelentősen, több mint 50 százalékban estek vissza a beruházások – tette hozzá. A komolyabb uniós programokkal összefüggő területeken, mint a szennyvíztisztítás, hulladékgazdálkodás, út-vasútrekonstrukciók és honvédelmi beruházások estek vissza nagy mértékben – fejtette ki. Jövőre felfuthatnak a beruházások az elemzők szerint bővebben… →

Adó

Hárommilliárd forint adót Svájcban fizetett be a Tesco

Hozzászólás

Hárommilliárd forint adót nem Magyarországon, hanem Svájcban fizetett be a Tesco áruházlánc – írta keddi számában a Magyar Idők.

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) hívta fel a lap figyelmét arra, hogy elérte a 160 milliárd forintot a Tesco Svájcban fenntartott fióktelepéhez kihelyezett készpénzállománya, amelyet a gyakorlat szerint a hazai szállítók hiteleznek meg kamatmentesen a vállalatnak. Az ebből származó pénzügyi eredmény 16,6 milliárd forint volt, amely után a multinacionális társaság 1,5 százaléknyi nyereségadót fizetett Svájcban, a magyarországi 19 százalékos közteher helyett. Az ebből származó adómegtakarítás hazánkban elérte a hárommilliárd forintot 2015-ben.
Bubenkó Csaba, a szakszervezet vezetője a Magyar Időknek azt mondta, hogy a Tesco eredményessége jelentősen javult tavaly, a vállalat 13,2 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta 2015-öt, ebből a fizikai dolgozóknál végrehajtott béremelés kevesebb mint 2,5 milliárd forintba került.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Tescónál évek óta tart az elvándorlás, a teljes munkaidős dolgozói állomány öt év alatt 4500 fővel csökkent a láncnál úgy, hogy az áruházlánc eladásai folyamatosan nőttek.
(MTI)

Pénzügyek

A brüsszeli elutasítás ellenére is csökken az internet áfája

Hozzászólás

A brüsszeli elutasítás ellenére csökkenti a kormány 2017 januárjától az internet-szolgáltatás áfáját – írta a Világgazdaság kedden a témáért felelős Digitális jólét program titkárságának tájékoztatására hivatkozva.

A lap felidézte, hogy az Európai Bizottság elutasította Magyarország kérését az áfacsökkentéssel kapcsolatban.
A kormány azonban kitart, a Világgazdaság cikke szerint arra alapoznak, hogy Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek azt írta, támogatja a kormány tervét, hogy lendületet adjon a digitalizációnak, hiszen ez egybevág Brüsszel szándékával.
A biztos ugyanakkor elismerte, hogy a hatályos uniós áfairányelv keretei között a kormánynak nincs lehetősége az internetáfa csökkentésére, de a bizottság rugalmasabb szabályokat szeretne.
A Digitális jólét program titkársága arra nem tért ki, hogy a kormány hogyan akarja január elejéig keresztülvinni szándékát, ha csúszik a szabálymódosítás.

(MTI)

Egyéb

MNB: akár több száz magánbefektető veszíthetett jogosulatlan forex szolgáltatók ügyletei miatt

Hozzászólás

Csak az utóbbi másfél évben a jegybank 7 jogosulatlan online devizakereskedési szolgáltatóval (forex-kereskedő) és közvetítőikkel szemben hozott felügyeleti intézkedést, a devizaügyletek több száz magánbefektetőt érinthettek, akik akár több százmillió forintot is veszíthettek – mondta az Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője az MTI-nek adott interjúban.

Binder István felhívta a figyelmet, hogy a magyar tevékenységre vonatkozóan engedéllyel, regisztrációval nem rendelkező jogosulatlan szolgáltatók, illetve a bejelentés hiányában működő közvetítők általában a magyar befektetők által nem azonosítható – leginkább offshore hátteret vagy kapcsolati partnert és valótlanul hosszú időtávra visszanyúló szakmai múltat, növekedési potenciált megjelölve – magyar nyelvű honlapokat működtetnek, kifejezetten magyar befektetői kört megcélozva.
A befektetőktől jellemzően készpénzben (elektronikus úton), az adófizetéssel és pénzmosás megelőzésével kapcsolatos előírásokat mellőzve veszik át a befektetésre szánt összegeket. Sok esetben pedig a cégek valótlanul azt állítják, hogy külföldi felügyeleti hatósági engedéllyel, regisztrációval rendelkeznek – tette hozzá.
A szóvivő hangsúlyozta: a veszteségeket növelheti, hogy az amúgy is rendkívül kockázatos forex ügyleteknél a jogosulatlan forex szolgáltatók gyakran magas tőkeáttételes üzleti ajánlatokat kínálnak, csak az elérhető nyereséget ecsetelve. Például 50-100-szoros tőkeáttétel esetén egy dollárral ötven-száz dollár árfolyamváltozására lehet fogadni, kedvezőtlen árfolyammozgás esetén viszont az ügyfél nemcsak a teljes elhelyezett tőkéjét veszítheti el, hanem még pótfedezetet is kérhetnek tőle.
További kockázat, hogy ezen ügyletekre nem terjed ki semmilyen állami, vagy jogszabályi rendelkezésen alapuló egyéb befektető-védelmi garanciarendszer. Miközben számos jogosulatlanul tevékenykedő forex társaság százmillió forintos összegeket gyűjt össze, a befektetők az általuk átadott pénzösszegek egy részére, vagy egészére vonatkozó igényüket jogvita esetén utólag nem tudják sikerrel érvényesíteni, már csak azért sem, mert e jogosulatlan társaságoknál jellemző a nyilvántartások, kimutatások hiánya, s a közvetítőrendszer dokumentálatlan kapcsolati hálója. Az esetlegesen más országban felügyeleti engedéllyel, regisztrációval rendelkező forex társaságok esetében is körülményes lehet a jogérvényesítés, mivel az azzal kapcsolatos eljárásokat gyakran az adott állam jogrendje alapján, annak nyelvén kell lefolytatni – jegyezte meg Binder István.
Az MNB részéről 2015 végén összességében mintegy 50 piacfelügyeleti eljárás volt folyamatban, amelyek többségében az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenységek, így például jogosulatlan befektetési szolgáltatási, illetve közvetítői tevékenység gyanúja miatt indultak. A jegybank piacfelügyeleti vizsgálatainak száma idén tovább nőtt.
Binder István felidézte, hogy a 2015 vége óta hatályban lévő jogszabályi szigorítások alapján a jegybank immáron 2 milliárd forint bírságot is kiszabhat a cégekre, illetve a sokszor offshore hátterű jogosulatlan szolgáltató tevékenységét segítő – jellemzően magyar – magánszemélyekre is akár 100 millió forint bírságot szabhat ki. Az MNB a közelmúltban több alkalommal alkalmazta is ezeket az új szankcionálási eszközöket – fűzte hozzá.
A szóvivő az MTI kérdésére elmondta azt is, hogy az MNB várakozásai szerint a Brexit nem jár érdemi hatással a jogosulatlan forex társaságok tevékenységére, mivel azok aktivitását elsősorban az alacsony kamatkörnyezet, az ügyfelek könnyű elérhetősége az online csatornákon és a “csábító” marketing határozza meg.
(MTI)

Pénzügyek

Csökkent júliusban az euróövezet gazdasági teljesítménye

Hozzászólás

A Brexit következményeivel szembeni ellenállásra utaló módon a vártnál kevésbé, de másfél éve a legalacsonyabb szintre csökkent az euróövezet júliusi összetett beszerzésimenedzser-indexének (BMI) előzetes érétke – derül ki a londoni Markit Economics pénteken közzétett felméréséből.

Az euróövezeti feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) előzetes júliusi értéke kisebb lett a vártnál és az előző havinál, a szolgáltatóipari kissé csökkent az előző havihoz képest de jobb lett a vártnál, csakúgy, mint a két adatsor egyesítésével képzett összetett BMI.
A feldolgozóipari BMI 51,9 pontra csökkent júliusban az előző havi 52,8 pontról. Elemzők 52,0 pontot vártak.
A szolgáltatóipari BMI 52,7 pontra, 18 havi mélypontra csökkent 52,8 pontról, szemben az 52,5 pontos várakozással.
Az összetett BMI 18 havi mélypontnak számító 52,9 pont lett júliusban, alacsonyabb az előző havi 53,1 pontnál, de magasabb a várt 52,5 pontnál.
A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált gazdasági ágazat teljesítményének a növekedését, 50 pont alatti értéke csökkenését jelzi.
Az euróövezeti gazdaság meglepő ellenállást tanúsított a Brexit-szavazás és az újabb franciaországi terrortámadás következményeivel szemben – kommentálta a tanulmány megállapításait Chris Williamson, a Markit vezető közgazdásza. A gazdasági teljesítmény lényegében nem változott, ami visszafogott, de viszonylag stabil 1,5 százalékos éves GDP-növekedésre enged következtetni a régióban.
Különösen bíztatóak a foglalkoztatás javulásának a jelei. A vállalatok felvételi kedvét – elsősorban Németországban – úgy tűnik egyelőre egyáltalán nem befolyásolja a Brexit-szavazás által keltett piaci bizonytalanság.
A szolgáltató ágazat kilátásairól alkotott üzleti bizalom azonban másfél éve a legalacsonyabb szintre csökkent, ami viszont egyértelműen a brit kilépés feltételezett politikai és gazdasági következményeihez köthető.
A gazdaságpolitikai döntéshozók számára megnyugtató lehet a beszerzésimenedzser-indexek viszonylagos stabilitása közvetlenül a Brexit-szavazást követően, a gazdasági növekedés változatlanul vontatott üteme azonban bőven hagy lehetőséget találgatásra az EKB esetleges későbbi gazdaságösztönző intézkedéseiről – mondta Chris Williamson, a Markit vezető közgazdásza.
(MTI)

Gazdaság

Belső forrásokat kell használni a gazdaság fejlesztésére

Hozzászólás

A nemzetgazdasági miniszter szerint az elkövetkező időszakban egyre inkább a saját, belső források felé kell fordulni, ezeket kell használni a gazdaság növekedéséhez. Varga Mihály a tusnádfürdői szabadegyetem csütörtöki kerekasztal-beszélgetésén azt mondta: örülnek, ha kapnak külső, uniós támogatást, de ezek kötött források.

A miniszter kitért arra, hogy jelenleg a bruttó hazai terméknek a 6 százalékát adják uniós fejlesztési források és 4-4,5 százalékot a hazai belső források. Kitért arra, hogy a kormány iparfejlesztési, elektro-mobilitást segítő programot fogadott el, sokat várnak az otthonteremtési programtól, s komoly forrásokat szánnak a turizmus fejlesztésére. Az uniós támogatásból kiszorult, de fejleszteni kívánó cégeknek indították el a nagyvállalati beruházási programot, amelynek első eredményei nagyon kedvezőek, több mint 500 új munkahelyet hoztak létre – közölte Varga Mihály.
Rámutatott: a magyar gazdaságpolitika tudatosan törekszik arra, hogy az adósságot csökkentse, egyre kisebb legyen az államháztartás hiánya, és a bevételek is beérkezzenek az államháztartásba. Kitért arra is, hogy Magyarországon az államadósság mértéke a bruttó hazai termék (GDP) 80 százaléka felett volt 2010-ben, most 75 százalék, jövőre pedig tovább csökkentenék az arányt. “Jelentős eredmény, hogy egyre kevésbé vagyunk kiszolgáltatva a külföldi hitelezőknek” – hangsúlyozta a miniszter.
Az adókat csökkenteni kell, jövőre mérséklődik az internet, az éttermi szolgáltatások és az alapvető élelmiszerek áfa-kulcsa – emelte ki a miniszter.
Szatmáry Kristóf miniszteri biztos kiemelte: az uniós források döntő jelentőségűek voltak a magyarországi és az erdélyi fejlesztéseknél. Ugyanakkor fel kell tenni a kérdést, ha egyszer kizárólag hazai forrásból kell a gazdaságfejlesztést menedzselni, vajon milyen lehetőségek lesznek.
Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke azt mondta: az anyaország gazdasága olyan fejlődési fázisba lépett, hogy a belső pénzügyi egyensúly megteremtése után a határon túli közösségek támogatására is van forrás. Példaként hozta a délvidéki, és kárpátaljai fejlesztési programokat, majd reményét fejezte ki, hogy előbb-utóbb Erdélyre is sor kerül. Fontos, hogy az erdélyi magyarság a szülőföldjén maradva fejlődhessen és ne vándoroljon el – hangsúlyozta.
Az uniós források lehívásában Románia nem áll túl jól, noha elég nagy keret állna rendelkezésre fejlesztésekre – emelte ki. Szólt arról is, hogy még mindig nehéz a megfelelő önrészt biztosítani, különösen a kis- és középvállalkozásoknak (kkv).
Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója arról beszélt, hogy Románia nem szeret eladósodni, ezt a román kormányok “tartják” is, adósság rátája a legalacsonyabbak között van Európában. Ehhez szükség van ugyanakkor egy nagyon erős pénzügyi szektorra is. Úgy vélekedett, ha az adózási fegyelem javulna, Romániában is lehetnének alacsonyabbak az adók.
Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora kiemelte: Románia az első negyedévben az unió legnagyobb gazdasági növekedését tudta felmutatni. Ugyanakkor az elmúlt öt évben a kkv-knak csupán a 10 százaléka tudott növekedni. Úgy vélekedett, Székelyföldön sokszor “maga az ötlet” hiányzik.
Polacsek Csaba, PriceWaterhouseCoopers igazgatója azt mondta pénz, hitel van, a bankok “úsznak” a forrásban. Befektetésre váró tőke is bőven rendelkezésre áll, ugyanakkor nincs megfelelő projekt. Ennek okát a megfelelően képzett munkaerő hiányában látta.
Balog Ádám, az MKB elnök-vezérigazgatója rámutatott: olyan likviditásbővítés történt, hogy kétszer-háromszor több forrás van most a gazdaságban világszerte, mint a válság előtt. Véleménye szerint elérhető és hatékony forrásokat kell biztosítania az államnak, de figyelni kell arra is, hogy a vállalkozásoknak küzdeniük kelljen a növekedésért, és ne kényelmesedjenek el.
(MTI)

Hírek

Májusban csökkent az euróövezet ipari termelése

Hozzászólás

Májusban az elemzői várakozásokat meghaladó mértékben csökkent az előző havihoz képest az ipari termelés az euróövezetben.

Májusban szezonális kiigazítással 1,2 százalékkal csökkent az euróövezet 19 tagállamának ipari termelése és 1,1 százalékkal az Európai Unió 28 tagállamáé az előző havihoz képest – közölte szerdán az EU hivatalos statisztikai hivatala, az Eurostat.
Áprilisban az euróövezetben 1,4 százalékkal, az EU-ban 1,5 százalékkal nőtt az ipari termelés az előző havihoz képest.
Az egy évvel korábbihoz képest az euróövezetben 0,5 százalékkal, az Európai Unióban pedig 1,1 százalékkal nőtt az ipari termelés az idén májusban.
A Reuters hírügynökség által készített felmérésben elemzők az euróövezet ipari termelésének 0,8 százalékos havi csökkenését és 1,4 százalékos éves emelkedését jelezték májusra.
Az euróövezet ipari termelésének májusi 1,2 százalékos havi csökkenése elsősorban az energiatermelés 4,3 százalékos esésére vezethető vissza, de nagyban hozzájárult a tőkejavak termelésének 2,3 százalékos csökkenése is. A tartós fogyasztási cikkek termelése 1,4 százalékkal, a félkész termékeké 0,4 százalékkal, a nem tartós fogyasztási javaké 0,1 százalékkal csökkent.
Az Európai Unió ipari termelésének havi 1,1 százalékos májusi csökkenéséhez az energiatermelés 3,3 százalékos, a tőkejavak termelése 2,0 százalékos, a tartós fogyasztási javak termelése 0,5 százalékos visszaeséssel járult hozzá.
Az ipari termelés az előző havihoz képest a legnagyobb mértékben Hollandiában csökkent májusban, 7,8 százalékkal. Portugáliában 4,4 százalék, Görögországban 4,3 százalék, Romániában 4,0 százalék volt a havi csökkenés.
Litvániában 3,9 százalékkal, Lettországban 2,4 százalékkal, Szlovéniában 0,6 százalékkal, Máltán 0,3 százalékkal nőtt az ipari termelés az idén májusban az áprilisihoz képest.
Az euróövezet ipari termelésének májusi 0,5 százalékos éves növekedéséhez az alapanyagok és a nem tartós fogyasztási javak termelése egyaránt 0,8 százalékos növekedéssel járult hozzá. A tőkejavak termelése 0,3 százalékkal nőtt, az energiatermelés pedig 1,1 százalékkal, a tartós fogyasztási javak termelése 0,9 százalékkal csökkent.
Az Európai Unióban az ipari termelés 1,1 százalékos éves növekedése elsősorban a nem tartós fogyasztási javak termelésének 1,5 százalékos növekedésnek volt tulajdonítható. A tőkejavak termelése 1,0 százalékkal, az alapanyagok és a tartós fogyasztási cikkek termelése 0,8 százalékkal nőtt. Az energiatermelés 2,0 százalékkal csökkent.
A legnagyobb éves növekedést az ipari termelésben Szlovákiában regisztrálták májusban, 6,0 százalékot. Írországban 5,8 százalékkal, Lettországban 5,1 százalékkal, Szlovéniában 5,0 százalékkal nőtt az ipari termelés. A legnagyobb csökkenés, 3,7 százalékos Máltán volt, illetve 3,3 százalék Bulgáriában és 2,4 százalék Portugáliában.
Magyarországon az Eurostat adatai szerint májusban 0,6 százalékkal csökkent az ipari termelés az áprilisihoz képest, amikor viszont 5,4 százalék volt a havi növekedés. 2015 májusához képest az idén májusban 4,2 százalékkal nőtt Magyarország ipari termelése, áprilisban pedig 5,2 százalék volt az éves növekedés.
(MTI)

Adó

NAV: augusztus végéig tart a nyári ellenőrzéssorozat

Hozzászólás

A turisták által kedvelt üdülőhelyeken, vendéglátóhelyeken, strandokon, nyári fesztiválokon, szabadtéri rendezvényeken, szállásadóknál, rendezvényszervezőknél, tüzépeken is lehet számítani a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársaira munkaidőn kívül és hétvégén is, a július elejétől augusztus végéig tartó nyári országos ellenőrzések során.

A NAV szerdai tájékoztatása szerint a vizsgálandó vállalkozások célzott kiválasztását kockázatelemzés alapozza meg. Az online pénztárgépet használók közül az ellenőrök jellemzően azoknál jelennek meg, ahol az előzetes elemzések alapján vélhetően valami nincs rendben.
A nyugtaadást az ellenőrök táblagéppel kontrollálják, az online pénztárgépbe beütött adatok és a vásárlók számának összevetésével. A tabletes lekérdezéssel távolról követhető a nyugtaadás, és ahol a revizorok rendben találják az adatokat, nem végeznek próbavásárlást – közölte az adóhatóság.
A vásárokon, kitelepüléseken a helyszíni tapasztalatok alapján választják ki a revizorok, kiket kell ellenőrizni.
Az előzetes kockázatelemzés után az idén is megjelennek a NAV munkatársai a belvárosi vendéglátóhelyeken, szórakozóhelyeken, a Balaton környékén a szolgáltatóknál és kereskedőknél. Az ellenőrzések kiterjednek az elektronikus kereskedelemre, a közösségi szolgáltatásokra is.
Az egész nyáron át tartó ellenőrzéssorozatban kiemelt figyelmet kapnak Budapesten és a Balaton környékén azok a szállásadók, akik akár egy napra, akár egész nyárra szobát adnak ki – hangsúlyozták a közleményben.
A NAV szakemberei egyebek között azt vizsgálják, hogy a kereskedők, szolgáltatók adnak-e szabályos bizonylatot, online pénztárgépeiket megfelelően használják-e, a vállalkozások bejelentik-e alkalmazottaikat – különös tekintettel a nyári szezonban munkát végző diákokra -, és a kereskedők számot tudnak-e adni áruik eredetéről.
(MTI)

Hírek

Lemondott a szlovén pénzügyminiszter

Hozzászólás

Személyes okokra hivatkozva lemondott szerdán Dusan Mramor szlovén pénzügyminiszter – közölte honlapján a Delo című szlovén napilap.

“Visszatérek tanári munkámhoz. Boldog vagyok, hogy Szlovénia visszanyerte pénzügyi függetlenségét, és 25 ezer új munkahely létesült” – mondta a távozó miniszter a balközép kormánykoalíciót vezető Miro Cerar szlovén miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A 64 éves Dusan Mramon 2014 óta vezette a pénzügyi tárcát. Hivatali ideje alatta a szlovén költségvetési hiány az európai uniós határ, a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá esett, míg az ország gazdasági aktivitása javult, a bankszektor pedig stabilizálódott. A tervek szerint a költségvetési hiány az év végéig a GDP 2,2 százalékára, 2020-ra pedig nullára csökken. Lemondott a szlovén pénzügyminiszter bővebben… →

Gazdaság

Varga Mihály: a munkaerőhiány nem gátolhatja a gazdasági növekedést

Hozzászólás

A kormány határozott lépéseket tesz azért, hogy a Magyarországon egyre inkább tapasztalható munkaerőhiány ne legyen akadálya a gazdasági növekedésnek – nyilatkozta az MTI-nek a nemzetgazdasági miniszter.

Varga Mihály elmondta: a rövid távú munkaerőpiaci prognózis keretében megkérdezett vállalkozások negyede jelezte, hogy bizonyos munkapozíciók betöltésekor munkaerőhiánnyal szembesül. A hazai munkaerőpiacra leginkább az jellemző, hogy egyes ágazatokban és szakmaterületeken jelent növekvő gondot a munkaerőhiány – tette hozzá. Varga Mihály: a munkaerőhiány nem gátolhatja a gazdasági növekedést bővebben… →