2010. szeptember 4., Rozália

CÍMLAP > KöZéLET > BELFöLD

Százéves Somogyszob

2007. július 29., vasárnap 22:31

Névfelvételének századik évfordulóját ünnepelte falunapján, július 28–án Somogyszob. A települést a Pest megyei Szob város delegációja, a Rinya menti kistérség polgármesterei és Gyenesei István országgyűlési képviselő is felköszöntötte. A délelőtti hivatalos ünnepségen a község történelmét idézték fel, délután főzőverseny, óriás csúszda, légvár, szabadidős programok és Aradszky László koncertje várta az érdeklődőket. (VIDEO!)

A falu és a névfelvétel

Somogyszob 1907-ben, az akkor még Hont megyei Szobtól való megkülönböztetés miatt vette fel a Somogy előtagot. A XIII. századtól kezdve ugyanis két Szob volt az országban, s ezt az új közigazgatási törvény nem engedte. Az északi Szobot 1268-ban említette először egy adományozó levél, a délit pedig 1295-ben. Mindkét település életében fontos szerepet játszott a vasút, a XIX. század végén északon a Pozsonyba vezető vonal, míg délen a Dombóvár–Zákány vonal kiépülése adott lendületet a fejlődésnek. Szob ezt jobban ki tudta használni: már 2000 óta város, a szobi kistérség központja. Somogyszob ma is vasúti csomópont, hisz a balatoni, a nagyatádi és a dombóvári vonal itt keresztezi egymást, viszont a honvédség és a kórház is Nagyatádra került. A politikai szempontok hangsúlyosabbak voltak, mint az ésszerűség: Nagyatád tulajdonképpen ma is kiesik mind a vasúti, mind pedig az autós közlekedés szempontjából, mégis ő lett a Rinya menti kistérség központja.

Eller János 1998 óta Somogyszob polgármestere, büszke falujára, hiszen nem sok alig 1800 fős település dicsekedhet szinte 100 százalékos infrastruktúrával: kiépült a gáz, a szennyvízcsatorna, a kábeltelevízió, amely szélessávú internet-hozzáférést is biztosít, minden egyes utca szilárd burkolatú. 1959 előtt három iskolája is volt a falunak, két református és egy katolikus, az egyesítés után a hetvenes évekre nyerte el mai arculatát az intézmény, a környékbeli puszták, Kaszó, Darvas és Nagybaráti diákjai is itt tanulnak, mégis kérdéses fennmaradása. „A szülők inkább Atádra járatják gyerekeiket, pedig az utazás megviseli őket, és az oktatás színvonala sem sokkal magasabb a városban. A felszereltség pedig egyedülálló, hiszen még nyelvi labor és fejlett számítógéppark is van. A kislétszámú osztályok előnye felbecsülhetetlen, hiszen itt valóban mindenkire van idő” – mondja a polgármester.

Több felújítás is történt a község közintézményeiben az elmúlt években. Megújult a Kultúrház, a Polgármesteri Hivatal is új bejáratot kapott, kellemesebb környezetben várakozhatnak az utasok a buszmegállókban, a Takarékszövetkezet és a „nagybolt” épületét is rekonstruálták. A legutolsó beruházás az óvoda és a menza felújítása volt. A szalagot a falunap hivatalos ünnepsége után Eller János és Gyenesei István vágta át.

A falut már az 1900–as évek elején is a „körök falujaként” emlegették, mivel hasonló nagyságú helyen Somogyban sehol sem volt annyi társaskör, mint itt. Ez napjainkra is igaz. A Jókedv, Egészség, Kultúra (JEK) férfikör jövőre lesz húsz éves, példájukat követve az asszonyok is összefogtak, s megalapították a SANSZ–t (Somogyszobi Asszonyok és Nők Szövetsége). A Somogy Megyei Gyermekcsapatok Szövetségének központja a helyi általános iskola, elnöke pedig az iskola igazgatója, Ujvári Tomor. Pár évvel ezelőtt alakult a Vilma Háza Alapítvány, amely a község legrégebbi fennmaradt portáját rakta rendbe, tájházat alakított ki ott, s hagyományőrző tevékenységet folytat. „Néha jó, néha rossz az erős civil szféra – mondja a polgármester–, ha találkoznak az érdekek, akkor nagyot lehet alkotni, amikor viszont nem, akkor mindegyik félti önállóságát, és elég erősnek tartja magát ahhoz, hogy saját akaratát érvényesítse. Azaz valamikor hátszelet biztosítanak, valamikor viszont kifejezetten ellenszelet.”

Történelmi pillanat: a két szobi polgármester találkozása

Már péntek délután megérkezett Szob város négy főből álló delegációja. A helyi képviselő–testület színes programokkal várta őket: kisvasutazás és Baláta-nézés Kaszóban, a körjegyzőség nevezetességeinek bemutatása. A két Szob polgármestere már évtizedek óta nem találkozott egymással, ezért történelmi pillanatnak lehettek szemtanúi a szombat délelőtti hivatalos ünnepség résztvevői. Remitzky Zoltán szobi polgármester a város egyik híres érmekészítő mestere, Szabó Imre által készített, Szob nevezetességeit ábrázoló emlékérmét nyújtott át a somogyi Szob polgármesterének. A vendéglátók pedig a helyi keramikus, Spanics Katalin a két település címerét ábrázoló vázáját adták át a találkozás emlékére. Mindkét polgármester kitért beszédében arra, hogy a jövőben igyekeznek szorosabbra fűzni a települések közötti kapcsolatot, szívesen látják vendégül a névrokon helység lakóit.

A hivatalos ünnepségen beszédet mondott Gyenesei István, a körzet országgyűlési képviselője is, aki különösen azt hangsúlyozta ki, hogy Somogyszobnak ezt a nevet nem úgy adták, hanem a lakók választották. A Somogy előtag választása a valahova tartozás jele, egy olyan települést fémjelez, amely büszke somogyiságára. Képviselő úr megerősítette a hallgatóságot afelől is, hogy továbbra is küzdeni fog a balatonszentgyörgyi vasútvonal fennmaradásáért, hiszen a forgalom nem indokolja annak felszámolását, mégis a megszüntetésre váró vonalak között szerepel már második éve.

A beszédeket az iskola énekkarának dalcsokra és a SANSZ műsora színesítette. Elismerésben részesítették a község szolgálatáért többek között Gyenesei Istvánt, aki a Kultúrház felújításában és a Szabadidőpark létrehozásában segítette az önkormányzatot. Felköszöntötték a falu legidősebb emberét, a falu nevével egyidős Mezei Pált is, aki egy, a település címerét ábrázoló tortát kapott ajándékba. Az ünnepséget az iskola igazgatója, Ujvári Tomor által készített kisfilm zárta, amely Somogyszob múltjáról, jelenéről és jövőjéről szól.

 

A délutáni program

A délelőttinél jóval kötetlenebb, szabadidős programok várták az érdeklődőket az iskola parkjában a hűs lombok alatt. A gyerekek a Játszóházban barkácsolhattak, készíthettek mindenfélét, például virágot, akár plüssből, akár papírból. Ha megunták a kézimunkát, óriáscsúszdázhattak, vagy ugrálhattak a légvárban.

 

A felnőtteket főző-, sörivó- és ultiversennyel várták, közben pedig folyamatosan váltották egymást az előadók a színpadon. Először Rony lépett fel, aki többek között Cserháti Zsuzsa egyik slágerével, az Árva fiú átdolgozásával robbant be a köztudatba, majd Aradszky László a legendás táncdalénekes hozta el régi slágereit, többek között az Isten véled édes Piroskám és a Nemcsak a húszéveseké a világ kezdetűt Somogyszob színpadára. A programokat utcabál zárta, ahol a Sirály együttes szolgáltatta a talp alá valót.

Így ünnepelte Somogyszob névfelvételének századik évfordulóját.

Hozzászólások

1. PKriszta

   2007-07-30 21:21:33
   Gratulálok Tomor az emlékfilmhez.Nagyon nagyon tetszik.Köszönjük szépen:)
2. Tomor

   2007-07-30 21:51:05
   Nagyon örülök, hogy ezen cikk megjelent!
   Úgy gondolom Somogyszob azon települések közé tartozik, ahol az önzetlenül tevékenykedő emberek sokat tesznek településükért, az ott élő emberekért!
   Köszönöm a filmhez kapcsolódó gratulációt!
   Úgy gondolom köszönet illeti mindazon személyek munkáját, akik a cikkben szereplő program megvalósulásához bármilyen formában hozzájárultak, így öregbítve Somogyszob hírnevét.
   A cikk írójának is köszönet a tudósításért!
3. szemfüles

   2007-07-31 21:17:49
   Köszönjük a tartalmas beszámolót Dóri.Somogyszob történelmét megismerhették idegenek is, és azon helyiek, akik eddig nem hallottak róla, nem érdeklődtek iránta.

Üdvözöllek

Hozzászólás elküldéséhez regisztráció szükséges, valamint be kell lépned az e-mail címeddel + jelszavaddal!

E-mail cím
Jelszó
A véleményem

Kis türelmet...