Hírek kategória bejegyzései

Az e cigi lehet a megoldás a dohányzás problémájára

Az ecigi ismertetése előtt pillantsunk körbe hazánkban: Magyarországon jelenleg a dohányzás az egyik legnagyobb társadalmi probléma, melyet nem pusztán népegészségügyi kérdésként kell kezelni. A lakosság közel 30%-a dohányzik miközben riasztóan magas a 13-15 éves korosztály körében a dohányzók aránya (35%). A függőséget a cigarettában található nikotin okozza, de a betegségekért nem ez felelős. A cigaretta füstjében több mint 4000 különféle anyag van, melyből több mint 40 bizonyítottan rákkeltő. A dohányozás a daganatos megbetegedéseken túl számos más betegséget is okozhat: impotenciát, nehézlégzést, hörgőgyulladást, asztmát, éjszakai fulladásos köhögő rohamokat, a szaglás és ízlelés jelentős csökkenését, cukorbetegséget, felgyorsult öregedést, általános fizikai gyengeséget.

Az e, azaz elektromos cigi egy viszonylag új eszköz, amely a dohányzás alternatívájaként jelent meg a piacon. Működési elve, hogy égés nélkül, elektromosság segítségével ún. e-liquidet párologtat el, mely révén imitálja a dohányzást, annak káros hatásai nélkül. Az elektromos cigi teljesen képes kiváltani a dohányzást úgy, hogy azt a dohányzó nem lemondásként éli meg. Az e cigi gőze a megszólalásig hasonlít a füstre, mégsem tartalmaz semmiféle káros anyagot. Tudni kell, hogy az e cigit használók lényegében azonnal elkezdték csökkenteni az e-liquid nikotin tartalmát, és az egy éve használók 8%-a már nikotinmentes készítményt használ.

Összegzés képen tudni kell, hogy az elektromos cigi hatékony nikotinpótló eszköz, miközben a dohányzás más jellemzőinek kiváltására is képes olyan módon, hogy közben káros hatása nincs, vagy kizárólag a használót terhelő nikotinra korlátozódik, éppen ezért jelenleg az e cigi lenne a legjobb megoldás a dohányzás problémájá

Jövőre felfuthatnak a beruházások az elemzők szerint

Az idei visszaesés után jövőre nőhetnek érdemben a beruházások az uniós források lehívásának gyorsulása, a lakásépítések meredek felfutása, új autóipari beruházások, és az állami beruházások növekvő volumene, valamint az idei alacsony bázis miatt – kommentálták az MTI-nek nyilatkozó szakértők a friss beruházási statisztikai adatokat.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek elmondta, az uniós források jelentős szűkülése és a tavalyi magas bázis okozta a 20,3 százalékos éves visszaesést a második negyedévben a beruházásokban. Erre utal az is, hogy a költségvetési szférában nagyon jelentősen, több mint 50 százalékban estek vissza a beruházások – tette hozzá. A komolyabb uniós programokkal összefüggő területeken, mint a szennyvíztisztítás, hulladékgazdálkodás, út-vasútrekonstrukciók és honvédelmi beruházások estek vissza nagy mértékben – fejtette ki. Jövőre felfuthatnak a beruházások az elemzők szerint bővebben…

A diákmunka feltételeit szeptember elsejétől a szövetkezeti törvény szabályozza

A diákmunka vállalásánál a foglalkoztatás szabályait szeptember elsejétől már nem a Munka törvénykönyve, hanem a szövetkezeti törvény tartalmazza.

A Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Diákész) korábbi közlése szerint az iskolaszövetkezetek és diákok közötti munkaszerződések megszűnnek, és a feleknek új, személyes közreműködésről szóló megállapodásokat kell kötniük. A diákmunka feltételeit szeptember elsejétől a szövetkezeti törvény szabályozza bővebben…

Hiányosságokat tárt fel a számvevőszék két állami társaság ellenőrzésekor

Hiányosságokat tárt fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) két állami tulajdonú társaság ellenőrzésekor – közölte a szervezet az MTI-vel csütörtökön.

Az ÁSZ a Kiving Ingatlangazdálkodó és Beruházás-szervező Kft.-t és a Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt.-t ellenőrizte 2011-2014 közötti időszakra.
A Kiving Kft. ellenőrzése során az ÁSZ számos szabálytalanságot tárt fel Hiányosságokat tárt fel a számvevőszék két állami társaság ellenőrzésekor bővebben…

Májusban csökkent az euróövezet ipari termelése

Májusban az elemzői várakozásokat meghaladó mértékben csökkent az előző havihoz képest az ipari termelés az euróövezetben.

Májusban szezonális kiigazítással 1,2 százalékkal csökkent az euróövezet 19 tagállamának ipari termelése és 1,1 százalékkal az Európai Unió 28 tagállamáé az előző havihoz képest – közölte szerdán az EU hivatalos statisztikai hivatala, az Eurostat.
Áprilisban az euróövezetben 1,4 százalékkal, az EU-ban 1,5 százalékkal nőtt az ipari termelés az előző havihoz képest.
Az egy évvel korábbihoz képest az euróövezetben 0,5 százalékkal, az Európai Unióban pedig 1,1 százalékkal nőtt az ipari termelés az idén májusban.
A Reuters hírügynökség által készített felmérésben elemzők az euróövezet ipari termelésének 0,8 százalékos havi csökkenését és 1,4 százalékos éves emelkedését jelezték májusra.
Az euróövezet ipari termelésének májusi 1,2 százalékos havi csökkenése elsősorban az energiatermelés 4,3 százalékos esésére vezethető vissza, de nagyban hozzájárult a tőkejavak termelésének 2,3 százalékos csökkenése is. A tartós fogyasztási cikkek termelése 1,4 százalékkal, a félkész termékeké 0,4 százalékkal, a nem tartós fogyasztási javaké 0,1 százalékkal csökkent.
Az Európai Unió ipari termelésének havi 1,1 százalékos májusi csökkenéséhez az energiatermelés 3,3 százalékos, a tőkejavak termelése 2,0 százalékos, a tartós fogyasztási javak termelése 0,5 százalékos visszaeséssel járult hozzá.
Az ipari termelés az előző havihoz képest a legnagyobb mértékben Hollandiában csökkent májusban, 7,8 százalékkal. Portugáliában 4,4 százalék, Görögországban 4,3 százalék, Romániában 4,0 százalék volt a havi csökkenés.
Litvániában 3,9 százalékkal, Lettországban 2,4 százalékkal, Szlovéniában 0,6 százalékkal, Máltán 0,3 százalékkal nőtt az ipari termelés az idén májusban az áprilisihoz képest.
Az euróövezet ipari termelésének májusi 0,5 százalékos éves növekedéséhez az alapanyagok és a nem tartós fogyasztási javak termelése egyaránt 0,8 százalékos növekedéssel járult hozzá. A tőkejavak termelése 0,3 százalékkal nőtt, az energiatermelés pedig 1,1 százalékkal, a tartós fogyasztási javak termelése 0,9 százalékkal csökkent.
Az Európai Unióban az ipari termelés 1,1 százalékos éves növekedése elsősorban a nem tartós fogyasztási javak termelésének 1,5 százalékos növekedésnek volt tulajdonítható. A tőkejavak termelése 1,0 százalékkal, az alapanyagok és a tartós fogyasztási cikkek termelése 0,8 százalékkal nőtt. Az energiatermelés 2,0 százalékkal csökkent.
A legnagyobb éves növekedést az ipari termelésben Szlovákiában regisztrálták májusban, 6,0 százalékot. Írországban 5,8 százalékkal, Lettországban 5,1 százalékkal, Szlovéniában 5,0 százalékkal nőtt az ipari termelés. A legnagyobb csökkenés, 3,7 százalékos Máltán volt, illetve 3,3 százalék Bulgáriában és 2,4 százalék Portugáliában.
Magyarországon az Eurostat adatai szerint májusban 0,6 százalékkal csökkent az ipari termelés az áprilisihoz képest, amikor viszont 5,4 százalék volt a havi növekedés. 2015 májusához képest az idén májusban 4,2 százalékkal nőtt Magyarország ipari termelése, áprilisban pedig 5,2 százalék volt az éves növekedés.
(MTI)

Lemondott a szlovén pénzügyminiszter

Személyes okokra hivatkozva lemondott szerdán Dusan Mramor szlovén pénzügyminiszter – közölte honlapján a Delo című szlovén napilap.

“Visszatérek tanári munkámhoz. Boldog vagyok, hogy Szlovénia visszanyerte pénzügyi függetlenségét, és 25 ezer új munkahely létesült” – mondta a távozó miniszter a balközép kormánykoalíciót vezető Miro Cerar szlovén miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A 64 éves Dusan Mramon 2014 óta vezette a pénzügyi tárcát. Hivatali ideje alatta a szlovén költségvetési hiány az európai uniós határ, a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá esett, míg az ország gazdasági aktivitása javult, a bankszektor pedig stabilizálódott. A tervek szerint a költségvetési hiány az év végéig a GDP 2,2 százalékára, 2020-ra pedig nullára csökken. Lemondott a szlovén pénzügyminiszter bővebben…

Nemzeti Mobilfizetési Rendszer: egyre többen választják az egységes mobilparkolást

Egyre többen választják a hagyományos készpénzfizetéses megoldás helyett az egységes mobilparkolást, a Nemzeti Mobilfizetési Rendszer (NMFR) kétéves működése alatt a tranzakciók száma meghaladta a 40 milliót, a második évben 25 százalékkal több autós fizetett mobillal, mint az elsőben – közölte A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. kedden az MTI-vel.

Két éve, 2014. július 1-én azzal a céllal indult el a Nemzeti Mobilfizetési Rendszer, hogy valós piaci verseny alakuljon ki a közterületi mobilparkolásban, középtávon a parkolási díjak mérséklődjenek, és egyúttal a szolgáltatási portfólió tovább bővüljön, ezzel is erősítve Magyarországon a készpénzkímélő mobilfizetés fejlődését – írták. Nemzeti Mobilfizetési Rendszer: egyre többen választják az egységes mobilparkolást bővebben…

Növekvő forgalomra számítanak az áruházak az Eb alatt

Növekvő forgalomra számítanak az áruházak a labdarúgó Európa-bajnokság (Eb) alatt, nemcsak szurkolói termékekből, hanem sörből és rágcsálnivalókból is számottevően több fogy ilyenkor egy átlagos időszakhoz képest Magyarországon – közölték az áruházláncok az MTI-vel.

Az Auchan az Eb alatt mintegy 2-5 százalékos forgalomnövekedésre számít a söreladásban. Az elmúlt hónapokban a cseh sörök iránt nőtt a kereslet. Az áruház tapasztalati szerint a kánikulai időszakban akár 15-20 százalékkal is emelkedhet a sör fogyasztás. Mint írták, a szezonra egészségesebb snack újdonságokkal, például zöldség chipsekkel, zöldbanán chipsekkel bővítik választékot. A legnépszerűbb szurkolói termékek idén a zászlók, sálak és a mezek, focilabdákból pedig idén már háromszor annyit adtak el, mint 2015-ben. A Spar is növekvő forgalomra számít az Eb alatt, magyar szurkolói mezek, kiegészítők (kalap, műhaj, duda, sál) mellett a nemzetközi nagy csapatok, francia, német, angol és spanyol szurkolói termékek iránt is.
A Tesco arról tájékoztatott, hogy a 2014-es világbajnoksághoz képest is 60 százalékos növekedést értek el a söreladásokban. A kategórián belül jelentősen növekedett a prémium vagy valamilyen szempontból – származási hely, búzasör – speciális sörök értékesítése is.
Az Aldi közlése szerint egy átlagos időszakhoz képest nemcsak a szurkolói témájú termékek iránt nő meg a kereslet, hanem számottevően több sört, chipset és egyéb más ropogtatnivalót adnak el. Tapasztalataik szerint a vásárlók elsősorban a hagyományos ízeket, a sós, paprikás, sajtos chipseket keresik – írták.
Az Intersnack Magyarország adatai szerint évente átlagosan 3800 tonna burgonyachipset fogyasztanak a magyarok, ez a 600 ezer tonnás európai fogyasztásnak alig több mint fél százaléka. Egy-egy sportesemény alkalmával ennek a 10 százalékát, tehát csaknem 40 tonnát is megesznek a szurkolók néhány hét alatt. A magyarok évi 2,6 kilogrammos fejenkénti snackfogyasztása elmarad például a hollandokétól és a norvégokétól. A listát éveken át a norvégok vezették fejenként 7 kilogramm snackkel, tavaly azonban a hollandok 500 grammal megelőzték őket.
A tájékoztatás szerint a magyar csapattal egy csoportban lévő Ausztriában a 100 százalékban osztrák krumpliból készült és osztrák sóval fűszerezett chips a kedvenc, Izlandon a sajtos-hagymás a népszerű, míg Portugáliában a sonkásat kedvelik a legtöbben. A paprikás chipsből viszont nem a magyarok, hanem a németek eszik a legtöbbet – írták.
(MTI)

Fiatalok vállalkozóvá válását segítő program indul Dél-Dunántúlon

Fiatalok vállalkozóvá válását segítő program indul a Dél-Dunántúl régióban, a lehetőségekről Kaposváron, Szekszárdon és Pécsett tartanak tájékoztató rendezvényeket – közölte a program lebonyolításában részt vevő Magyar Iparszövetség.

A tájékoztatás szerint a Vállalkozz itthon junior! programba való bekapcsolódás regisztrációköteles, amelyet erre a célra létrehozott weboldalon lehet megtenni.
A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (Fivosz) és konzorciumi partnerei a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ), valamint a Magyar Iparszövetség (OKISZ) európai uniós forrás felhasználásával megvalósuló programja két részből áll.
Azoknak a fiataloknak a jelentkezését várják, akik a Dél-Dunántúli régióban – Somogy, Tolna és Baranya megyében – szeretnének új egyéni vagy mikrovállalkozást indítani, piacképes ötlettel, vállalkozói attitűddel rendelkeznek.
A programba való bekerülés feltétele továbbá, hogy a fiatal 18-25 év közötti, az Ifjúsági Garancia Program regisztrált alanya legyen, vagy 25-30 év közötti felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő álláskereső.
A fiatal vállalkozóknak a program első részében képzésben kell részt venniük, sikeres üzleti terv összeállítása után a pályázat második részébe bekerülő fiatalok közül a legsikeresebbek vállalkozásuk elindításához uniós forrásból maximum 3 millió forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak – közölte a Magyar Iparszövetség az MTI-vel.
A programra 102 millió forint áll rendelkezésre, és a tervek szerint 145-en vesznek részt benne, és vélhetően 85 százalékuk lehet eredményes.
(MTI)