„Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, közúti baleset okozásának vétségét valósítja meg.” – Szól a jog.

Közúti baleset okozójának elkövetője kizárólag járművezető lehet a KRESZ megszegéséből, ill. műszaki jellegű mulasztásokból kifolyólag, szándékosságból vagy gondatlanságból elkövetve. A sértett pedig az, aki a közlekedési szabályszegés eredményeként 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenved. Gondatlannak tekinthető az az elkövető, aki felismeri az adott helyzetre vonatkozó közlekedési szabályokat, ám azokat figyelmen kívül hagyja, abban bízva, hogy ennek nem lesz következménye, ill. gondatlannak számít akkor is, ha nem kellő körültekintéssel és figyelemmel vezeti járművét, és nem ismeri fel a vonatkozó közlekedési előírásokat.

Amennyiben a járművezető az egészségi állapota miatt nem alkalmas biztonságos közúti közlekedésre, mégis volán mögé ül s így okoz közúti balesetet, a közlekedési szabályszegés ténye ekkor is fennáll.

A bíróság vizsgálja, hogy a balesetet okozó felismerte-e a helyzetre vonatkozó szabályokat, és hogy mulasztása mely előírásokat fed le. Ha a baleset során csak a jármű vezetője szenved sérüléseket, az gondatlanság. Amennyiben más személy sérül súlyosan, vagy veszti életét az elkövető hibájából, úgy gondatlanságból és szándékosságból elkövetett bűncselekmény is lehet az ítélet.

Elsőbbségadási kötelezettség, jobbkéz-szabály és sebességtúllépés esetén a szabályszegőn kívüli másik fél is közrehathat. Viszont a közúti közlekedésben résztvevő minden személy azonos felelősséggel tartozik a rá vonatkozó szabályok betartásáért.

Az ecigi ismertetése előtt pillantsunk körbe hazánkban: Magyarországon jelenleg a dohányzás az egyik legnagyobb társadalmi probléma, melyet nem pusztán népegészségügyi kérdésként kell kezelni. A lakosság közel 30%-a dohányzik miközben riasztóan magas a 13-15 éves korosztály körében a dohányzók aránya (35%). A függőséget a cigarettában található nikotin okozza, de a betegségekért nem ez felelős. A cigaretta füstjében több mint 4000 különféle anyag van, melyből több mint 40 bizonyítottan rákkeltő. A dohányozás a daganatos megbetegedéseken túl számos más betegséget is okozhat: impotenciát, nehézlégzést, hörgőgyulladást, asztmát, éjszakai fulladásos köhögő rohamokat, a szaglás és ízlelés jelentős csökkenését, cukorbetegséget, felgyorsult öregedést, általános fizikai gyengeséget.

Az e, azaz elektromos cigi egy viszonylag új eszköz, amely a dohányzás alternatívájaként jelent meg a piacon. Működési elve, hogy égés nélkül, elektromosság segítségével ún. e-liquidet párologtat el, mely révén imitálja a dohányzást, annak káros hatásai nélkül. Az elektromos cigi teljesen képes kiváltani a dohányzást úgy, hogy azt a dohányzó nem lemondásként éli meg. Az e cigi gőze a megszólalásig hasonlít a füstre, mégsem tartalmaz semmiféle káros anyagot. Tudni kell, hogy az e cigit használók lényegében azonnal elkezdték csökkenteni az e-liquid nikotin tartalmát, és az egy éve használók 8%-a már nikotinmentes készítményt használ.

Összegzés képen tudni kell, hogy az elektromos cigi hatékony nikotinpótló eszköz, miközben a dohányzás más jellemzőinek kiváltására is képes olyan módon, hogy közben káros hatása nincs, vagy kizárólag a használót terhelő nikotinra korlátozódik, éppen ezért jelenleg az e cigi lenne a legjobb megoldás a dohányzás problémájá